Az erdőgazdasági fatermékek
Az erdő kiirtása során a fatermékeket a kidőlt fából az erdőben készítik elő a további ipari felhasználásra. A szálfa a kidöntött, vagy kivágott fa legallyazott törzse. Mérete és minősége változó. Az ipari faválasztékok alapanyaga. Rönknek nevezzük a fának azt a részét, amely minősége és mérete alapján alkalmas arra, hogy a későbbiekben fűrészelt, vagy hasított terméket állítsanak elő belőle. Hossza legalább 3 m, középátmérője pedig min. 14 cm. Az állványfa alapanyaga a fenyő, hossza minimum 3 m. A cölöpfát mélyépítési célokra használják, általában fenyőfélékből, vagy akácból készül. Hossza legalább 6 m. kéreg nélküli középátmérője legalább 20 cm.
A fűrészáruk
A fűrészáru olyan rönkből hosszában fűrészelt ipari termék, amelynek legalább két lapja párhuzamos. A lap, a fűrészáru szélesebbik, az oldal a keskenyebbik hosszoldala, a bütü a fűrészáru véglapja. A fűrészáru szélezetlen, hacsak két lapja és két bütüje fűrészelt, és szélezett, ha az előzőek mellett a két oldala is fűrészelt.
A 16 cm szélességen aluli fűrészáru keskeny áru, azon felüli széles áru. Deszkának nevezzük a fűrészárut, ha vastagsága 12-40 mm között van. A palló vastagsága 41-100 mm közötti lehet. Lécről beszélünk, ha a vastagság 12-38 mm, a szélesség 12-48 mm közötti A bútorléc négyszög keresztmetszetű, hossza legalább 50 cm, legkisebb keresztmetszeti mérete 19-22 mm. Zárléc (heveder) a 48 mm vastagságot meghaladó és 120 mm szélességet el nem érő választék, keresztmetszete 100 cm2-nél nagyobb nem lehet. Fűrészelt gerenda vastagsága legalább 100 mm, de szélessége a vastagság kétszeresénél nem nagyobb.
A fűrészipari vegyes fatermékek csoportjába tartozik a nyers parketta-, fal- és szegélyléc. A parketta melegpadló készítésére használt, négy oldalt gyalult bütüjén fűrészelt, meghatározott keresztmetszetű rövid deszka, amely lehet csaphornyos és fecskefarkú. A parketta készülhet tölgyből, bükkből, kőrisből, de a gyártáshoz felhasználható még az akác, a szil, a cser, és a gyertyán is. A falléc, a parkettázott felületek fal menti szegélyeleme.
Mozaikparketta
A mozaikparketta 90°-os szögben elforgatott parkettalécekből áll. A mozaikparketta anyaga megegyezik a többi csaphornyos parketta anyagával. Az ilyen anyagú burkolatokat ragasztott kivitelben készítik.
Szalagparketta
A szalagparketta háromrétegű, 100-300 cm hosszú, 129-137 mm szélességű többrétegű ragasztott csaphornyos deszka. A három réteg Közül a felső a koptatóréteg, az alsó pedig a puhafából készült hordozó réteg.
Hajópadlódeszka
Hajópadlódeszka olyan megmunkált fenyődeszka, amelynek egyik lapja simára gyalult, a másik gyalulatlan. Az egyik Hosszoldala horonnyal, a másik eresztékkel van kiképezve.
Szegélyléc
A szegélyléc a parkettázott felületek fal menti csatlakozásánál levő hézagot takaró léc.
A lemezipari termékek olyan hasznosítható építőlemezek (bútoripar, asztalosipar) amelyeket közvetlenül a fából, vagy a fa valamilyen hulladékából állítanak elő.
Furnér
Furnérnak nevezzük azokat a falapokat, amelyeket hasítással, vagy hámozással állítanak elő furnér, vagy lemezipari rönkökből. Vastagságuk 0,2-8 mm között változhat. Felhasználás szerint három fajtát állítanak elő. A színfurnért a furnérozandó termékek (bútorok, ajtók) külső és belső felületének borítására használják.
A vakfurnért a színfurnérozás alá alapozásként alkalmazzák. A műszaki furnér a ragasztással előállított rétegelt fagyártmányok alapanyaga. Vágási mód szerint megkülönböztetünk késelt- (hasított) es hámozott furnért. A furnérok vastagsága a fajonként változó.
A rétegelt falemezeket furnérokból, ragasztással készítik. A rétegek száma páratlan és az egymás fölé kerülő szomszédos lapok rostiránya egymásra merőleges. A két borítólap száliránya mindig megegyező, csak így biztosítható a szilárdsági egyensúly. A gyártásnál fontos, hogy a két borító lap azonos fafajból készüljön. Rétegelt falemez kemény- és lágy lombos, valamint trópusi fafajokból gyártható.
Magyarországon elsősorban bükk, de kisebb mennyiségben éger, hárs, cser, rétegelt lemez is készül. A rétegelt falemez vastagsága 3-16 mm. Hosszúság és szélesség tekintetében a jobb anyagkihasználás miatt igen sok méretet engedélyez a szabvány.
A bútorlap kétoldali borítólapból és középrészből áll. A borítólap késelt, vagy hámozott furnér. A bútorlap középrészét külön erre a célra készített, azonos vastagságú és megfelelő megmunkálású lécekből, vagy furnér hulladékból összeragasztott tömbökből, fűrészeléssel kiképzett lécekből állítják össze. A kidolgozás módja szerint a bútorlap felülete lehet csiszolt, vagy csiszolatlan.
A farostlemez növényi rostokból készített építőlemez. A növényi rostokat kötőanyag segítségével hőkezelés és préselés segítségével alakítják lemezzé. A farostlemez gyártható fából, de kender-, és lemezpozdorjából, szalmából, nádból, kukorica- és napraforgószárból, gyapotból, jutából, papíripari melléktermékekből is.
Legfontosabb előkészítő művelet a rostosítás, amely mechanikai, termikus, vagy vegyszeres lehet. A rostosítás után az osztályozott kötőanyaggal, vagy víztaszító anyaggal kevert, rostokból lapokat képeznek és a lapokat hőpréseken tömörítik. A kemény farostlemezeket 4-5 órán keresztül edzőkamrában tartják. A szigetelő lapokat nem préselik. Térfogatsúlyuk szerint lehetnek szigetelő- (könnyű lemezek), félkemény-, kemény- és különlegesen kemény farostlemez.
Faforgácslap
A faforgácslap olyan ipari fatermék, amelyet közvetlenül e célra készített faforgácsból, vagy a fa megmunkálása során keletkezett hulladékforgácsból, kötőanyag adagolással, hőközléses préseléssel készítenek.
Anyaga fenyőfából, vagy lombos fából, illetve a kettő keverékéből készült forgács. Kötőanyaga hőre keményedő műgyanta ragasztó. A cement és a gipsz kötőanyagú fagyapot lemezek gyártásakor, a fagyapotot kalcium-klorid, vagy vízüveg oldattal itatják át, majd összekeverik cement-, illetve gipszhabarccsal és formába préselik. A kötés után kiformázzák és a cementkötésű lemezeket nedves térben tárolják a megszilárdulásig.